2015. május 12., kedd

IKT-alapú óraterv

Választható feladatként egy IKT-akapú óratervet állítottam össze német nyelvből.
A dokumentum a következő felületen érthető el:


Az óraterv összeállítása közben arra törekedtem, hogy egy nem túl bonyolult és a diákokkal együtt könnyen megvalósítható, mégis kreatív és ötletes foglalkozást tudjak lebonyolítani, ahol a diákok aktívan vehetnek részt a feladatok elkészítésében. Célom volt, hogy az IKT-eszközöknek ne csak a szemléltető szerepét használjam fel, hanem a tanulók is produktívan "birtokukba vehessék" a számítógépeket, interaktív táblát. 

Úgy gondolom, hogy már az sokat segít a tanulók motivációjának felkeltésében, ha az óra egy-egy részében kihasználjuk az IKT-eszközök adta lehetőségeket. Nem cél, hogy minden egyes munkafázishoz használjuk őket, de olykor sokat segíthet egy téma feldolgozásában. Hatékonyabbá, változatosabbá teheti az oktatást, és a tanári szerepnek is teljesen új oldalait mutatja meg. Ez alatt arra gondolok, hogy a tanár feladata sokszor már nem az, hogy kész produktumokat hozzon be az órára, hanem hogy irányt mutasson a tanulóknak a feladatmegoldás közben, illetve segítsen rendszerezni a tanulók saját maguk által megszerzett tudását, ezeket közösen összegezzék, majd reflektáljanak, illetve beszéljék meg az érdekes, esetleg problémás pontokat. Mindennek fényében készült el az óratervem.

2015. május 4., hétfő

Digitális történetmesélés

A hétvégén a digitális történetmeséléssel ismerkedtem meg, illetve azon tanakodtam, hogy miképp lehet ezt a módszert az oktatásban alkalmazni.
Mivel a legutóbbi MEP-órán nem tudtam részt venni, így a digitális történetmesélés fogalmával is újonnan kellett megismerkednem, nem csak az alkalmazással, amivel a videót létre tudom hozni. Ez kicsit időigényes volt, de muszáj volt bepótolnom, amiről az órán lemaradtam. :)

Az internetes böngészésem során rábukkantam egy blogra, ahol a blog írója különböző ötletekkel áll elő német nyelvi órákra. Ez a némettanárnő a PowToon nevű alkalmazást használja óráin ahhoz, hogy a diákok minél szívesebben írjanak maguk is szövegeket, történeteket.



Ebből az ötletből merítkezve én is kipróbáltam a PowToon nevű internetes alkalmazást, amivel digitális történeteket lehet elkészíteni. Bár még csak ismerkedtem mind a digitális történetmesélés fogalmával, mind az alkalmazással, összességében nagyon szimpatikusnak találtam. Átlátható, könnyen kezelhető, sok-sok funkciót kínál fel, és hamar bele lehet jönni a használatába.

A jó idő miatt a gondolataim már a nyárnál tartanak, így én a németórámra a nyaralással, szünidővel kapcsolatos videót állítottam össze. Kisebb korosztálynak, így 7-8. osztálynak szánom, és ennek megfelelően A2-B1 nyelvi szintnek.
Mivel sajnos nem állt rendelkezésemre mikrofon, így jobb híján egy aláfestőzenét vágtam be a videóhoz, és a történet maga a videóban, írásos formában jelenik meg.

A videó itt tekinthető meg:

El tudnám képzelni, hogy a témakör végén nézzük meg a tanulókkal a videót, és ezek után ők maguk is írnak egy esszét arról, hogy milyen terveik vannak a nyárra. A másik ötletem, hogy ők is készítenek egy-egy hasonló videót, amiben elmesélik egyik nyári élményüket.

A digitális történetmeséléssel kapcsolatban is az az érzésem, mint sok más módszernél, amit a MEP-kurzuson megismertünk, vagyis hogy nagyon változatosan lehet felhasználni tanórai kereteken belül. Mivel én még csak ismerkedtem a módszerrel, kissé kezdetlegesre sikeredett a videóm, de úgy gondolom, hogy még sok kiaknázatlan területe maradt számomra. A digitális történetmesélés is azon módszerek közé tartozik, amiket felvettem a listámra, hogy tanóráimon mindenképpen megvalósítom majd.

2015. április 17., péntek

Szófelhő készítése

A mostani bejegyzésben egy ötletet adok arra, hogyan használhatók fel a szófelhők idegennyelv órákon, jelen esetben németórán.

A Tagxedo nevű alkalmazással készítettem három darab szófelhőt, külön-külön 10-10 szócikk felhasználásával. Az összes gyümölcsnév, és különböző gyümölcsök alakzatába rendeztem a szavakat: választottam almát, körtét és epret.





Az ehhez kapcsolódó feladat szókincsbővítésre, ezen belül is ismétlő, lezáró feladatnak alkalmas. A tanulókat három csoportra osztanám, és minden egyes csoportnak adnék egy-két példányt az egyik ábrából. A tanulók feladata, hogy a lehető legtöbb gyümölcsnevet megtalálják az ábrán, illetve megnevezzék őket magyarul. Ezen kívül egy közös asztalon mindegyik gyümölcsnek szerepelne a képe, és ehhez kéne hozzárendelni a német elnevezéseket. Plusz pont, ha a csoport tagjai megnevezik az alakzatot adó gyümölcs nevét is. A cél, hogy a játék végén az asztalon szereplő összes kép mellé odakerüljön a német illetve magyar megnevezés. Ezáltal játékos vetélkedő formájában ismételhetjük át a már megtanult szavakat.



Úgy gondolom, hogy a szófelhők nagyon ötletes feladatokhoz nyújtanak alapot. Csak a kreativitás és fantázia szab keretet annak, hogy milyen foglalkozást választ hozzá a tanár. Idegennyelvi órán különösen hasznosnak találom, hiszen nagyon kifejezőek lehetnek a különböző betűméretek, betűtípusok, színek, alakzatok miatt. Tökéletes eszközei egy-egy téma vizualizációjának, és külön öröm, hogy nagyon gyorsan látványos szófelhőket lehet készíteni az internetes alkalmazások segítségével. Így én mindenképpen ajánlani tudom használatukat, és jómagam is szeretnék új és új feladatokat készíteni szófelhők felhasználásával.

2015. április 11., szombat

Online időszalag

Ezúttal az online időszalagokkal foglalkoztam. Mivel a német nyelv a szakom, így egy olyan témát választottam, ami történelmi vonatkozású, de az országismeret miatt a nyelvórákon is előfordulhat.

Németország 1945 utáni történelméről készítettem tehát időszalagot. Ezt leginkább végzős, azaz 12.-es tanulókkal tudom elképzelni, hiszen sokat segít, ha a magyar nyelvű történelemórákon már találkoztak azokkal az eseményekkel és kifejezésekkel, amiket most németül fogunk megtanulni.

A Timetoast nevű alkalmazást választottam munkámhoz, ami a következő link alatt érhető el:
https://www.timetoast.com/timelines/1037926

Az online időszalagokat általánosságban nagyon hasznosnak tartom az oktatásban, bár idegennyelv-tanításban ritkán alkalmazható. Más szakok, mint pl. irodalom, történelem órákon azonban biztos vagyok benne, hogy nagy hasznára válik mind a tanároknak, mind a diákoknak.


A Timetoast alkalmazás nagyon egyszerűen és könnyen kezelhető, ám meg kell említeni néhány negatívumát.
Ezek közül az egyik, hogy dátumot és időpontot kizárólag hónap és nap megadásával lehet felvinni az időszalagra. Így pl. esetemben, ahol megelégednék azzal is, ha csak az évszám szerepelne az időszalagon, a diákokat esetleg jobban terheli a túl sok információ, nehezebb kiszűrni a lényeget, vagy megkülönböztetni, hogy hol fontos megtanulni a napra pontos dátumot, hol elég az évszám.

Ezen kívül az időszalagon csak kis pöttyök jelennek meg, maguk a bejegyzések csak akkor, ha föléhúzzuk az egeret. Jól jönne egy olyan lehetőség beépítve, melynek kiválasztásával be tudjuk állítani, hogy minden bejegyzés teljes nagyságában egyidejűleg látható legyen.




Hasznos azonban, hogy képet lehet beállítani az időszalag címe, illetve az egyes bejegyzések mellé is. Ezen kívül pedig linkeket is be tud illeszteni a felhasználó. Az én választásom két Youtube-videóra esett, amik szemléltetik a fontos történelmi eseményeket.



Összességében tehát amondó vagyok, hogy sokkal érdekesebb, látványosabb és tartalmasabb lehet egy online időszalag, mint papíralapú verziója. Kihasználható multimédiás tulajdonsága, könnyen lehet hivatkozni más oldalakra, eseményekre, tartalmasabb bejegyzéseket lehet megjeleníteni, mert a papíralapú időszalagok többnyire csak tömör, lényegre törő bejegyzéseket tartalmaznak. Így azon esetekben, ahol segíti a tanulást az időszalag, mindenképpen előnynek tartom, ha az online változatot választjuk, és kihasználjuk ennek funkcióit.

Online időszalagomhoz felhasznált források a következő helyekről származnak:
A képek a Google-ról származnak.

2015. április 7., kedd

Online tesztszerkesztés

A félév elején létrehozott EDU-s oldalon készítettem egy online tesztsort.
Témául a lakókörnyezetet, lakást választottam. A tesztet házi feladatnak szántam, így ehhez igazítottam a beállításokat: megadtam egy dátumot, amíg el kell készülni vele, késni nem lehet. Egyszer lehet kitölteni a tesztet. A tanulók a teszt végén rögtön visszajelzést kapnak a válaszaikról, illetve megjelenik a helyes megoldás is.

A különböző feladattípusok közül választottam igaz-hamis, egy jó válaszos, több jó válaszos tesztkérdést, hiányos szöveget, szabadformájú feladatot illetve párosítást.
A feladatok a témakör végén gyakorló illetve összefoglaló feladatsorként szolgálnak. Mind nyelvtani, mind szókincsfeladatokkal találkozhatunk.

Néhány feladat:


Az EDU tesztkészítő funkciója nem győzött meg, sem dolgozatként, sem gyakorlásként nem szívesen használnám saját óráimon. Mindegyik feladattípusban találtam hiányosságokat illetve kivetnivalókat, ami miatt nem illeszkedik a németoktatáshoz. Így például a hiányos szöveg kiegészítéséről szóló feladatban zavart, hogy nem lehet válaszlehetőségeket felkínálni. Az egyszerű tesztkérdések idegennyelvtanításban többnyire nem megfelelő feladattípusok, mert a nyelvtani ismeretek elsajátítását akkor lehet igazán mérni, ha a tanulók maguk is helyesen alkotnak szövegeket. Mindez igaz a szókincsfejlesztésre is. Emiatt egyedül a szabadformájú feladat tetszett, ahol a tanulók maguk alkothatnak szöveget egy megadott témához. Az ilyen feladatot azonban véleményem szerint nem szükséges egy külön online tesztben feladni házi feladatként, mert egyszerűbben elkészíthető egy Word-dokumentumban is. Mindezek miatt maradnék más elektronikus illetve online eszközöknél, ha tanításról van szó. Szavazórendszerként azonban tökéletesen működhet az EDU tesztkészítő funkciója.

Digitális tananyag készítése - interaktív tananyag

A rövid tavaszi szüntet alatt a SMART interaktív tábla szoftverének segítségével készítettem egy tanagyagot.
Az általam választott tananyag a német nyelvhez kapcsolódik, ezen belül pedig egy nyelvtani blokkot állítottam össze, ami a kötőszavakat és azok használatát vezeti be és gyakoroltatja.

A következő Google Drive link alatt tölthető le:

Az első három oldalon az ismeretközvetítésre helyeztem a hangsúlyt.
Ezen belül bemutattam a kötőszavak három típusát, és ezeket példákkal, példamondatokkal illusztráltam.
Fontos, hogy a kötőszavak helyes nyelvtani használatát is megtanulják a diákok, így különböző színekkel jelöltem, hogy az egyes típusú kötőszavak után milyen szórend szerepel a németben.
Két képpel (ezen belül egy szófelhővel), illetve egy a KATI szórendet bemutató youtube-videóval tettem még szemléltetőbbé a tananyag első részét. Beszúrtam egy linket is, ahol további kötőszavak találhatók jelentéssel megadva.


A tananyagom második részében az előbb bemutatottakhoz készítettem egy gyakorló feladatsort. Kettő ezek közül saját készítésű.

Ez első feladat során az egyes kötőszavakat kell a megfelelő szórenddel párosítani úgy, hogy a diákok az interaktív táblánál a megfelelő körbe húzzák a német szót.
A második feladat során egy összefüggő, de hiányos szövegbe kell a megfelelő kötőszavakat beilleszteni. Ez is a táblánál zajlik, a diákok itt tudják beilleszteni a szavakat. A feladatok során tudatosan figyeltem rá, hogy a színek következetesen mutassák, hogy melyik kötőszó milyen szórenddel áll, hogy ezáltal is jobban rögzüljön nyelvtani használatuk.



Végül pedig egy Lesson Activity Toolkit-et készítettem el. Itt is egy összefüggő szövegről van szó, amit tagmondatokra bontottam szét. Meg kell találni a tagmondatok helyes sorrendjét, és ezáltal rekonstruálni a szöveget. A kötőszavaknak fontos szerepük van ebben, hiszen ezek adják a logikai kapcsolatot a tagmondatok közt. Így nem csak pusztán a megfelelő nyelvtani használatot gyakorolhatjuk a diákokkal, hanem fejlesztjük a tanulók szövegkompetenciáját is.



Úgy gondolom, hogy praktikus ilyen és ehhez hasonló feladatsorokat illetve tananyagokat összeállítani, ha iskolánk interaktív táblával rendelkezik. Biztos vagyok benne, hogy a diákok is jobban élvezik, ha saját maguk is kipróbálhatják ezeket a színes feladatokat. A diákok minden nap iskola után a számítógépükkel vannak elfoglalva, így jobban oda tudnak figyelni, ha az iskolában is hasonló tevékenységekkel kötjük le őket.
Tény, hogy a tananyag összeállítása roppant időigényes volt, de ez a feladatsor megmarad, és már csak apróbb változtatásokra van szükség, ha újra, esetleg más csoportokban szeretnénk felhasználni. Emiatt érdemes lenne más tanárkollégákkal közösen dolgozni ezeken a tananyagokon, hogy mindenki minél hatékonyabban tudjon tanítani.

2015. március 8., vasárnap

Online fogalomtérkép

A mostani feladat során egy online fogalomtérképet készítettem egy, az általam választott tanítási témához.
A feladat elvégzéséhez a Mindomo internetes alkalmazást választottam. Az online fogalomtérképem a következő link alatt érhető el:


A választott témám a külföldi tapasztalatszerzés. Ezt a tananyagot 11. vagy 12. osztályos tanulóknak terveztem, akik pályaválasztás előtt állnak. A fogalomtérkép segítségével elgondolkodhatunk a külföldi munka- és egyetemi tapasztalatszerzés főbb kérdéseiről.
Három részre bontottam gondolattérképemet: az előfeltételek, előnyök és hátrányok kérdéseit vettem számba.
Az első ág az előfeltételekkel foglalkozik. Ezen belül különbséget tettem személyes és egyéb feltételek közt. Előbbiek közé tartozik az utazás iránti vágy, kalandvágy, nyitottság, jó kapcsolatteremtési képesség. Utóbbi csoportnál a megfelelő anyagi hátteret, nyelvtudást, illetve esetlegesen a külföldi barátok és/vagy rokonok meglétét soroltam fel.
Az előnyöknél megemlítettem a nyelvtudás fejlesztését, az idegen kultúrák megismerését, az anyagi jólétet, a munkatapasztalatot, illetve a hazatérés utáni kedvezőbb munkalehetőségeket.
Gondolattérképem harmadik fő ága a hátrányokkal foglalkozik. A honvágy témáján belül felsoroltam a családot, barátokat és az otthont. Ide tartoznak továbbá a kívülállóság érzése, illetve a veszélyek, ezen belül a nem megfelelő munka, és a bonyolult ügyintézés.


Igyekeztem az ábrát minél inkább átláthatóvá és szemléltetővé varázsolni azáltal, hogy az egyes szintek ugyanolyan színűek és stílusúak, az egyes csoportok jól elhatárolhatók egymástól, illetve különböző ikonokat illesztettem be.
Mindezek segítik áttekinteni a témát, és jobban memorizálni az egyes kifejezéseket.

Célom volt továbbá, hogy interaktívvá tegyem a fogalomtérképet. Emiatt két témába vágó videót, illetve egy cikket is beillesztettem link formájában a fogalomtérképbe. Ezek segítségével szeretném elérni, hogy a tanulók minél jobban elmélyüljenek a témában, és több csatornán keresztül dolgozzák fel az információkat. Utólag tesztjellegű feladatsort állítanék össze, amit hallás utáni és olvasott szövegértési feladatként lehet elvégezni. Ezt házi feladatként kapcsolnám a fogalomtérképhez. Így a videókat otthon többször is meg lehet hallgatni, a szöveget pedig többször is átolvasni.

Úgy gondolom, hogy a fogalomtérképek papír alapon is nagyon hasznos tanulási segédanyagok, de az internetes alkalmazásoknak köszönhetően még érdekesebb és praktikusabb eszközök. Feladatként így a tanulóknak is szívesen adnám csoportmunka keretein belül, hogy egy-egy résztémát feldolgozzanak. Ezután különösen hasznos, ha a fogalomtérképekhez kapcsolódó feladatokon keresztül egymás munkáit is megismerik a tanulók.

Mindössze két hátrányát találtam a Mindomo alkalmazásnak: a fogalomtérképek elkészítése hosszadalmas folyamat, különösen a formázás része, ha igényesen és jól szerkesztetten szeretnénk befejezni munkánkat. Mindemellett szerettem volna egy a témába vágó háttérképet beilleszteni, erre azonban nincs lehetőség, mindössze egyszínű hátterek közül lehet válogatni.

2015. március 3., kedd

Óraterv javítás Google dokumentumban

Az e heti feladat során csoportokban óratervet javítottunk egy Google dokumentumban.

A mi csoportunk munkája a következő link alatt érhető el:


A tanári hivatásról sokak fejében az a téves elképzelés él, hogy a tanárok keveset dolgoznak, hiszen naponta "csupán" pár tanórát kell megtartaniuk, a házi feladatok hosszas javítását kikerülhetik különböző eszközökkel, mint pl. tesztjellegű feladatsorok összeállításával, hosszú tavaszi, őszi, nyári szüneteket kapnak, és még tovább sorolhatnánk a sztereotípiákat.
Egy óraterv alapján látjuk azonban, hogy nagyon hosszas előkészítést igényel a tanári munka. Külső szemlélőként még tudatosabban lehet tekinteni a mások által szerkesztett és elkészített óratervekre. Sok kérdés felmerül, amelyeket szívesen feltennénk a készítőnek, hogy válaszokat és indokokat kapjunk a miértjeinkre.
Számomra azért volt hasznos a feladat, mert mások munkáján elgondolkodva a jövőben én magam is sokkal precízebben, átgondoltabban és következetesebben fogok hozzáfogni az óratervek készítéséhez. Fontos szem előtt tartani, hogy ezt egy külső szemlélőnek írjuk, aki adott esetben a választott tananyagról nem rendelkezik bő információkkal. Épp ezért fontos a megfelelő, pontos, kellőképpen részletes megfogalmazás. Mindemellett a szerkesztési részleteket jelentőségét sem lehet eléggé hangsúlyozni. Egy munka igényessége abból derül ki, hogy szerzője figyel-e a helyesírási hibákra, a szövegszerkesztés alapvető szabályaira stb.
Összességében tehát elgondolkodtatónak találtam a feladatot, mivel ritkán nyílik alkalmam arra, hogy mások egyetemi munkáiba bepillanthassak. A jövőben ennek fényében tudatosabban fogom elkészíteni az óraterveimet.

2015. február 23., hétfő

Digitális tananyagelemek az interneten



Bevezetés:
Az első feladatban digitális forrásokat kerestem egy általam kiválasztott tananyaghoz.
A tantárgyam a német mint idegen nyelv. Ezen belül is a szabadidő-utazás-országismeret tág témakörét választottam.
Számos remek német nyelvű oldal található az interneten, ahol képeket, videókat, hanganyagokat, játékokat, telefonos applikációkat stb. lehet találni, amelyeket be lehet építeni a tanításba. Ezek közül válogattam.

Képek:
Az első képem egy kisfiú, Dafi történetét meséli el képregény formájában, aki jelen esetben a pisai ferde tornyot szeretné "a helyére tenni", azaz kiegyenesíteni. Ezt a feladatot remekül lehet használni történetmesélés céljára, ahol a diákoknak önállóan kell mondatokat alkotniuk. Szókincsfejlesztésre is alkalmas a feladat, különösen, mivel az eredeti feladatlap szókincsgyűjteményt is tartalmaz a képek mellett.
(Forrás:
 


 



A második általam választott kép egy plakát, ami egy várost mutat be fő épületeivel, helyszíneivel. Ez is, hasonlóan az előző képhez, szókincsbővítésre alkalmas feladatokat tesz lehetővé. Segítségével gyakorolni lehet pl. páros feladatok formájában egymás útbaigazítását, a tájékozódást, irányokat, helyszíneket. (Pl. Diák 1 jelenleg a banknál áll, és a moziba szeretne eljutni. Diák 2 segít neki a tájékozódásban, illetve elmagyarázza az útvonalat.)










Videó:


A videó, amit választottam, egy kb. 6 perces országismereti rövidfilm Németország tartományairól. A narrátor mindegyik tartományt bemutatja pár szóban, egy-egy érdekes nevezetességet, hírességet, történelmi momentumot kiragadva. A tanórán a film megtekintése után meg lehet beszélni a látottakat, illetve ki lehet egészíteni a németországi jellegzetességeket a tanulók egyéni élményeivel, tapasztalataival.



Egyéb:
Választottam egy módszertani segédletet, amely a szabadidő témakörével foglalkozik. A honlapon a teljes szabadidő témakör megtalálható feldolgozva, a foglalkozásokat összesen tizenegy 45 perces tanórára lebontva. Mindegyik órához külön foglalkozássor található. Én az első óra anyagaival foglalkoztam. Itt külön megtalálhatók a tanóra céljai, munkaformái, a szükséges eszközök, továbbá egy kb. 3 perces hanganyag, melyben német fiatalok nyilatkoznak a szabadidős tevékenységeikről, illetve két pdf-formátumú feladatlap keresztrejtvénnyel, kiegészítendő szöveggel, illetve panelmondatokkal. Mindehhez a tanárnak segítséget nyújt, hogy a honlapon megtalálható a hanganyag szövege, egy szókincsgyűjtemény és megoldókulcs is.




Utolsónak pedig egy interaktív tananyagot szeretnék bemutatni, ami a diákok egyéni tanulásában nyújthat segítséget. Itt is egy országismereti feladatról van szó, ahol Hamburgot lehet megismerni különböző feladatok segítségével. Szerepel az oldalon többek között összepárosítós, igaz-hamis, nyelvtani szövegkiegészítő, illetve teszfeladat is. Ez az interaktív tananyag többnyire tanórán kívüli feladatnak alkalmas, amivel a diákok az iskolai órán tanultakat rögzíthetik, gyakorolhatják és egészíthetik ki egy színes, képekkel teli és érdekes netes „játék” segítségével.

 
Reflexió:
Összességében élveztem a feladatot, mert az interneten különböző feladatok után kutakodva ismét rájöttem, hogy milyen sokféle segítséget kínál a web a tanórák lebonyolításához. Külön meglepetés volt számomra, hogy nem csak gyakorló feladatok találhatók az interneten, hanem egész óratervek, blokkok, témakörök vannak kidolgozva minden lehetséges eszközzel együtt, így hanganyaggal, képekkel, feladatlapokkal stb. Az idegen nyelvek tanítása különösen hálás feladat, hiszen sok esetben a tanár választhatja ki a tanítani kívánt tartalmakat. A módszerek, feladatok sokszínűsége és változatossága pedig végtelen. A fent felsoroltakon kívül találtam internetes szerepjátékot, Android és iOS-készülékekre letölthető applikációkat, illetve rengeteg egyéb segédanyagot a legkülönbözőbb formákban, amikkel mind a tanórai, mint az otthoni tanulást érdekesebbé lehet varázsolni.

Választható feladatok



A MEP kurzus teljesítésére vonatkozóan kitűztem a céljaimat. A célom az ötös értékelés elérése (90-100%). Ennek érdekében a következő feladatokat választottam a kötelezőkön felül:

  • Online teszt a félévhez kapcsolódó elméleti tananyagrészből, kidolgozott fogalmak alapján: 20% 
  • IKT alapú óraterv készítése: 15% 
  • 2000 karakter terjedelmű összefoglaló elemzés készítése blogbejegyzés formájában a megadot tvideók, folyóiratcikkek valamelyikének felhasználásával: 10%

Bemutatkozás



Szabó Eszter vagyok, jelenleg az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán tanulok első éves német- illetve család-gyermekvédő tanári mesterszakos hallgatóként.

A blogot a TANM-PPM-111:16-os kódú, Modern eszközök a pedagógiában című kurzus apropójából indítottam. A cél, hogy a félév során megismerkedjünk azzal, hogyan lehet felhasználni az IKT-eszközöket az oktatásban.

Jelen blog formájában egy  digitális portfóliót indítok el, amelyben az órai és otthoni munkáimat rögzítem a kurzushoz kapcsolódóan.